A rezsiköltségek növekedése a háztartások tudatos energiafelhasználását teszi szükségessé. A fűtési rendszerek alapjaiban határozzák meg, milyen költségekkel kell számolnunk. Az alábbiakban összehasonlítjuk a leggyakrabban alkalmazott fűtési megoldásokat, illetve számba vesszük a legfontosabb tulajdonságaikat.
Házépítés és korszerűsítés során felvetődik a kérdés, hogy az elektromos, a gázfűtés, vagy a szilárd tüzelésű megoldás a szerencsésebb választás számunkra, ugyanakkor látni kell azt is, hogy számos innovatív technológia segíti mindkét típus jobb kihasználhatóságát.
Azonban jó, ha tudjuk, hogy az egyes fűtési lehetőségek tényleges hatásfoka függ attól is, hogy milyen a lakás, ház vagy a helyiségek szigetelése, mennyi és milyen nyílászáró van felszerelve, illetve milyen a helyiség belmagassága.
Elektromos fűtés
Az elektromos árammal történő fűtés – hatékonysági fokát tekintve – a leghatékonyabbak közé tartozik, hiszen a felhasznált elektromos energia csaknem 100%-át alakítja át hővé, hőszivattyús technológia esetén pedig a hatékonyság még ennél is kedvezőbb.
Telepítés előtt azonban érdemes meggyőződnünk arról, hogy lakásunk vagy házunk elektromos hálózata, vezetékrendszere korszerű, és bírja a választott teljesítményű készülékek terhelését.
Az általánosságban elmondható, hogy legalább 100-110 W/m²-rel kell számolni, de szigeteletlen régi épületnél ez akár 125-150 W/m² is lehet, és az optimális hőelosztás érdekében helyiségenként kell gondoskodni fűtőtestről, vagy akár splitklíma esetében beltéri egységről.
Azaz például egy maximum 20 m²-es helyiség esetében a 2000 W-os fűtőtestet érdemes legalább választani.
A magas hatásfok miatt az energiafelhasználás legegyszerűbben, megfelelő funkciókkal szabályozható és optimalizálható, például időzítőfunkció, programozhatóság vagy (beépített) termosztát segítségével.
Sokféle megoldás létezik az elektromos konvektoroktól, az elektromos radiátorokon és az elektromos törölközőszárító radiátorokon át, az elektromos padlófűtés megoldásokig és a fűtő- vagy infrapanelekig.
Az elektromos fűtés előnye, hogy általában nem igényel éves karbantartást a legtöbb változat, nem rendelkezik közvetlen károsanyag-kibocsátással, ezért működés közben alacsonyabb az esetleges kockázat. Amennyiben szükséges a kiépítés, az üzembehelyezés és maguk a készülékek sokszor pénztárcabarát beruházással is elérhetők. Padlófűtés vagy infrapanelek esetében, a mennyezetet vagy a padlóburkolat alatti teret kihasználva, biztonságos és helytakarékos megoldás lehet a fűtésre.
Hátránya azonban, hogy igazán gazdaságosan és költséghatékonyan csak egy jól hőszigetelt, energetikai szempontból pontosan megtervezett és esetleg napelemekkel felszerelt és támogatott háztartásban üzemeltethető. Illetve az is, hogy a melegvíz-ellátásunk csak magas költséggel járó, elektromos kazán választásakor megoldott, egyébként még forróvíztárolóra, bojlerre is szükségünk van ennek biztosítására.
Hőszivattyú
Érdemes kitérőt tenni az elektromos megoldásokon belül egy elektromos áramot használó, de környezetbarát megoldás felé. A hőszivattyú működése a hőcsere elvére vezethető vissza – a modern inverteres splitklímához hasonlóan –, tehát elektromos áram segítségével a külső környezetből (levegőből, talajból vagy speciális készülékkel akár vízből) hőt állít elő, és egy belső hőleadó rendszeren keresztül adja le ezt az energiát. Ennek köszönhetően a teljes háztartás fűtés-hűtésére alkalmas lehet. A teljes hőszivattyús rendszer kiépítése relatív költséges, viszont gazdaságos téli-nyári megoldást kapunk általa, hiszen a hűtés, a fűtés és akár a melegvíz-ellátás is megoldható ezzel a módszerrel.
Belső helyigénye egy gázkazánéhoz hasonló, felújítás során pedig bizonyos esetekben akár meglévő, korszerű padlófűtéshez vagy radiátorhoz is csatlakoztatható, ezáltal az egyébként költséges rendszer kiépítési költsége némileg lefaragható.
Fűtésre optimalizált inverteres splitklímák
Egyre elterjedtebb elektromos áramot használó megoldás a klímaberendezéssel történő fűtés, hiszen viszonylag olcsón megvásárolhatók és a beszerelésük relatív egyszerűen kivitelezhető. Olcsó üzemeltetésüknek köszönhetően remek választást jelentenek, hiszen kedvező tarifás áramvételezési lehetőség biztosított a fűtési időszakban. Kompakt eszközökről lévén szó: nincs szükségük elektromos alhálózatra. Fontos azonban a készülék élettartama és a fogyasztás szempontjából is, hogy a választott klímaberendezés fűtésre optimalizált legyen, illetve hogy megfontoltan helyezzük el a készüléket vagy készülékeket otthonunkban.
A fejlett készülékek smart kivitelben is elérhetők; WIFI-kapcsolaton keresztül a távoli WIFI-vezérlésük és automatizálásuk könnyedén elvégezhető.
Gázzal történő fűtés
A gázzal üzemelő fűtési berendezések az elmúlt évtizedek elterjedt megoldásai, a mostani gázárnövekedés azonban jelentős kétségeket idéz elő velük kapcsolatban. Ma már kizárólag zárt égésterű, kondenzációs gázkazánok építhetők be az új épületekbe.
A korszerű kondenzációs gázkazánok már nem engedik ki a kéményen keresztül az égéstermékként keletkező vízgőzt, hanem annak energiatartalma is hasznosul. Előnye, hogy nemcsak a fűtésre, de a melegvíz-ellátásra is megoldást nyújt. Általában jó szigeteléssel rendelkező házak, lakások esetén 120-130 W/m², rosszabb feltételek esetén azonban akár 140-150 W/m² teljesítménnyel is érdemes számolnunk, és a melegvíz-használat miatt inkább még ettől is 10%-kal magasabb teljesítményű készüléket választanunk.
Szilárd tüzelésű megoldások
A modern kandallók és kályhák ma már jellemzően zárt égéstérrel rendelkeznek, vagyis az égéshez használt levegőt a külső térből nyerik, ezáltal a használatuk biztonságosabb. Ne feledkezzünk meg szén-monoxid- és füstérzékelő beüzemeléséről sem! A szilárd tüzelésű berendezéseknek korszerű füstgáz-levegő-kéményre van szükségük, amely kiépítése költséges lehet. Átlagosan 40-50 W/m²-es teljesítménnyel érdemes számolni, amikor kandallót, kályhát vagy kazánt választunk.
A levegőben lévő szállópor legnagyobb részéért (80%) is a szilárd tüzelésű fűtési forma felel. A számtalan lehetőség: szén, brikett, fa vagy pellet közül még a fatüzelés a legkörnyezetkímélőbb. Azonban, ha fával fűtünk, akár 2 évre előre érdemes gondoskodni róla, és fedett, jól szellőző helyen tárolni annak érdekében, hogy a fa nedvességtartalma ideális legyen. Mindig alkalmazzunk a kazán, kályha vagy kandalló számára meghatározott tüzelőanyagot, ezzel növelhetjük az adott fűtőberendezés élettartamát!
Ne égessünk egészségkárosító anyagokat: hulladékot, műanyagot, textilt, gumiabroncsot; fényes, színes papírhulladékot, kezelt faanyagot saját és lakókörnyezetünk érdekében!
Rendszeres karbantartást, a kémény és égéstér takarítását, előkészítést és tervezést igényel. A tüzelőanyagot javasolt még a fűtési időszak beköszöntése előtt megvásárolni, ezáltal nagyobb beruházásra is kényszerülünk. Mindent egybevetve nagy beruházási, erő- és időigényes fűtési forma, és ha nem a megfelelő tüzelőanyagot választjuk, akkor az elszálló energiaárak mellett is költségesebb lehet, mint bármilyen más megoldás.
Ha azonban valaki szereti a pattogó tűz kellemes hangját és melegét, akkor minden fáradságot megérhet számára.
