Nincs szebb látvány a kelő zöldség- és virágmagoknál az ablakpárkányon, kertben. A saját nevelésű zöldségek finomabbak, a saját virágaink pedig még kedvesebbek lesznek nekünk! Nyáron örömmel gondolhatunk majd vissza arra, hogy mennyire megérte a sok törődés és munka, amit a termesztésbe fektettünk!

Mindent a magokról

Amikor vetőmagot vásárolunk, érdemes arra figyelni, hogy honnan származik. Hasonló éghajlatú országban termesztett vetőmagból nagy valószínűséggel mi is sikerrel nevelhetünk erős, bőséges termést adó növényt.

Az F1 vetőmagok igen elterjedtek. Nagyobb egyöntetűség jellemzi ezek növényeit: erőteljesebbek, virágaik nagyobbak, sokszor ellenállóbbak szüleiknél. Állandó jó minőséget adnak, például egy időben betakarítható, azonos méretű, zamatú zöldséget, azonos virágméretű, egy időben virágzó dísznövényt. Ezek általában drágábbak, és házilag nem szaporíthatók tovább.

Vásárolhatunk, ún. kezelt magokat, az előkezelés elősegíti azok csírázását. Ilyen például a drazsírozás: az értékes magokat tápanyagot, növényvédő szert tartalmazó anyaggal vonják be, és élénk színűre festik, hogy megkülönböztethetők legyen.

Egyre több csávázott vetőmagot lehet vásárolni, amelyeket szintén növényvédő szerrel, rovar- és gombaölő szerrel kezeltek, ezért ezeket is élénk színűre festik, mert mérgezőek. A tasakon is jelzik, hogy kezelt magot tartalmaz.

A magok vetőszalagra történő ragasztása is megkönnyíti a vetést, főleg kiskerti termesztésben.

Vetésmódok és a vetés mélysége

A leggyakoribb sorba vetés, ilyenkor a soron belül szemenként, szórtan, sávosan vetünk. Szórt vetéssel kerülhetnek szaporítóládába a palántaneveléshez az apró magvak, ilyen például a sóska és a spenót. Fészkesen vetjük a nagyra növő növényeket: a tököt, dinnyét, napraforgót és a kukoricát.

Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb méretű a mag, annál nagyobb a vetésmélység. Laza és száraz talajokon mélyebbre, kötött és nedves talajokon sekélyebbre vetünk.

A lassan csírázó magokat is mélyebbre vetjük: ilyen például a zeller, petrezselyem és a sárgarépa.

Mit mikor vethetünk szabadföldbe?

  • Február vége, március eleje: ekkor vetjük a hidegtűrő zöldségeket: a petrezselymet, sárgarépát, borsót és a hónapos retket.
  • Március közepe: lehet a céklát, vöröshagymát, a káposztaféléket, borsót vetni, és ültethetjük a burgonyát is.
  • Április: következik a paprika, paradicsom, dinnye, csemegekukorica és az uborka.
  • Május: ültethetjük a paprikát és a zellert.
  • Június-július: ekkor jön a szakaszosan vethető zöldbab, a csemegekukorica és az uborka, majd következhetnek a másodvetések.
  • Augusztus: lehet még zöldbabot és borsót vetni. Érdemes ilyenkor elvetni a fekete retek magját is!
  • Szeptember-október: vethetjük az áttelelő spenótot és a fejes salátát.
  • November-december: „tél alá” vetünk: petrezselymet, sárgarépát, borsót, spenótot, sóskát, vöröshagymát.

A palántanevelés

A hosszú tenyészidejű és melegigényes növényeket palántáról neveljük. Általában nem elég hosszú a vegetációs idő, hogy bőséges termést hozzanak, ezért előneveljük őket, hogy fejlett, erős növényt kapjunk, amit a fagyosszentek (május közepe) után ültethetünk ki. Ezzel jelentősen növeljük a koraiságot, nagyobb és értékesebb termést kapunk.

A magvetéshez kizárólag speciális földkeveréket használjunk, ami lehet tőzeg-, homok-, kókuszrost alapú. Kevés tápanyagot tartalmaz, a csíranövényeknek még ott van a mag tartaléka. Néhány hét után azonban tápozásra van szükség, hogy jól fejlődjenek. Érdemes az ültetőedényt félig jó minőségű virágfölddel megtölteni, arra kerüljön vastag rétegben a palántaföld, így a növények egy tápanyagban gazdag rétegbe nőnek bele.

Tűzdelés nélkül nevelhetünk palántát tápkockában, tőzegcserépben, papírcserépben vagy műanyagpohárban, gyakori a tálcás palántanevelés is.

A tűzdeléses palántanevelés – más néven pikírozás – átültetést jelent nagyobb tenyészterületre, azért, hogy megfelelően fejlődjenek, legyen elég helyük és tápanyaguk növekedni a palántáknak. Tűzdelni általában egyszer szoktunk, ceruzavastagságú fából készült tűzdelőfával. Minél korábban tűzdelünk, annál jobban nőnek a növényeink. Tűzdelhetünk tálcába, ládába, különböző tápkockákba és cserepekbe.

Praktikus a vetőkorongok használata is, ahol a magok egymástól egyforma távolságra vannak, és nincs szükség további ritkításra.

Külön odafigyelést igényelnek az ablakpárkányon nevelt palántáink. Ahhoz, hogy jól fejlődjenek, megfelelő hőmérsékletre és magas páratartalomra van szükségük. A szoba száraz levegője nem megfelelő a számukra, ezért takarni kell a palántákat. A legjobbak erre a célra az áttetsző tetővel rendelkező ládák, mini üvegházak. Ezeket naponta többször percekre nyissuk ki, hogy átszellőzzenek, ezáltal elkerülhetjük a gombás fertőzés megjelenését. Leggyakrabban a palántadőlés okozhat problémát, réztartalmú gombaölő szerrel védekezhetünk ellene.

Nagymama jó tanácsa: teafilter és simogatás

Áztassunk be egy teafiltert és hetente egyszer locsoljuk vele a palántáinkat! Ez erősíti őket, és nem engedi elszaporodni a kórokozókat sem. Ahogy a növényeink már nagyobbak, érdemes naponta néhányszor a tenyerünkkel vagy összetekert újságpapírral végigsimítani őket – kint a szabadban ezt a szél végzi el helyettünk –, ezáltal erősebb, kompaktabb növényeink lesznek.

Bátran vágjatok bele Ti is otthon!

Legújabb bejegyzések

Leander teleltetése

A leander teleltetése

| #KERTÉSZKEDEM | No Comments
Ameddig lehet, tartsuk kint a növényünket, még mínusz 3-5 °C-ot elvisel, a kórokozók és a kártevők számát gyéríti ez a kis hideghatás. A tartós mínusz 5°C alatti hőmérséklet már károsítja…
Okosvilágítás

Okos döntés: világítson okosan!

| #HAAZKELLHOGYJOLEGYEN | No Comments
Az otthonautomatizáció gyors előretörése olyan eszközökre hívja fel a figyelmünket, amelyek az energiafogyasztás teljes körű ellenőrzését és az igényeink maradéktalan kiszolgálását teszik lehetővé. A világítástechnika és a vezérelt technológiák találkozása…
Szálas szigetelőanyagok

Szálas szigetelőanyagok – Bemutatkoznak a Knauf Insulation termékek

| #HAAZKELLHOGYJOLEGYEN | No Comments
A szigetelőanyag kiválasztása során figyelmet kell fordítanunk az épület műszaki adottságaira, illetve a szigeteléssel szemben támasztott elvárásainkra. Egy elhibázott döntés „jobb esetben” a hőszigetelés hatékonyságának elmaradását okozza, rosszabb esetben a…

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Részletes adatkezelési tájékoztatóért kattintson ide.

Bezárás