Nem is gondolnánk, milyen egyszerűen megtermelhetjük magunknak a kertgondozáshoz szükséges alapanyagokat: a komposztálás egy egyszerű folyamat, amely segítéségével tápláló, értékes humuszt tartalmazó komposzt állítható elő, ami aztán kiváló tápanyag növények, ágyások, a pázsit, de még a fák számára is.
Miért érdemes komposztálni?
Ezzel az egyszerű tevékenységgel nincs szükségünk többé műtrágyát vásárolni kertünk gondozásához.
A biológiai hulladék újrahasznosításával ráadásul jelentősen csökkenthetjük a hulladéklerakók telítettségét is. Sok esetben még anyagilag is megéri a komposztáló használata a szemétdíjak egyedi kedvezményei, vagy magának a komposztrendszernek a támogatása révén is.
Nem utolsósorban pedig a komposzt laza szerkezetének köszönhetően optimalizálja növényeink víztárolását, biztosítja a gyökerek szellőzését, a talaj termékenységét.
Hol érdemes komposztálni?
A komposztáló kialakítása során ügyeljünk arra, hogy az könnyen elérhető legyen számunkra, akár talicskával is! Nem ajánlott a komposzthalmot gödrökbe, vagy más nedves helyekre elhelyezni, ugyanis az megnehezíti a lebomlást, akadályozza a szellőzést.
Figyeljünk arra is, hogy ne legyen túl közel szomszédjaink házához, teraszához! A legideálisabb hely egy árnyékolt, védett terület, ahol a talaj már alapból humuszban gazdag, ez elősegíti majd a komposzt minőségét, előállításának folyamatát.
A megfelelő komposztáló kiválasztása
A komposztáló beszerzése során: 1 méternél sokkal magasabb tárolót nem érdemes választani. Ajánlott a hosszát úgy meghatározni, hogy egyik részében tudjuk majd tárolni a friss hulladékot, a másikból pedig el tudjuk távolítani a már kész komposztot.
A fából készült komposztáló a leghatékonyabb a lebomlási folyamatot tekintve, ám sok előnye van a horganyzott fém tárolónak is, hiszen időtállóbb, kevésbé érzékeny az időjárás változásokra. A műanyag komposztáló praktikus, könnyen összeszerelhető, tökéletes választás kisebb kertekhez.
A komposztálás első lépései
Az első réteg tartósabb, keményebb ágakból és gallyakból áll, így a komposztot a talajtól elválasztjuk, kellő mennyiségű oxigénhez juttatjuk, ami elengedhetetlen a lebontó organizmusok számára.
A következő rétegek lehetnek zöld (nitrogénben gazdag), barna (szénben gazdag), valamint száraz és nedves alapanyagok, felváltva rétegezve. Zöld anyag például a fűnyírás során levágott fű, a tojáshéj, és egyéb konyhai hulladékok. Barna alapanyag lehet levél, apró fadarabok, vagy szalmafélék.
Mit tegyünk a komposztálóba?
- kávézaccot, teafiltert
- zöldség- és gyümölcsmaradékokat
- tojáshéjat és növényi hulladékokat
- háziállatok, haszonállatok szőrét vagy tollazatát
- kerti hulladékokat, például metszéseket, leveleket és növényi maradványokat
- állati trágyát
Mit ne tegyünk a komposztálóba?
- hal-, hús- és pékárukat
- pelenkát, porszívózsákot
- mesterséges anyagokat
- cigarettacsikket és hamut
- zsír- és olajféléket
- gyomnövényeket, beteg növényeket
- kőből, fémből és bőrből készült tárgyakat
Mire van szükség a komposzt előállításához?
Alapvetően egy egyszerű folyamatról van szó: mindig ügyeljünk arra, hogy elegendő levegő érje a komposztot! Időnként adjunk hozzá egy rétegnyi kérget, szalmát vagy ágakat, ezzel elkerülhetjük a komposzthalom összeomlását és kondenzálódását, ami lecsökkenti az oxigénellátást!
Nagyjából 2 hónap után dolgozzuk át, keverjük fel a komposztáló tartalmát! Ügyeljünk a nedvesség egyenletes fenntartására is! Szárazabb időkben öntözzük meg néha, hosszabb esőzés esetén viszont takarjuk le a tárolót!
A komposztérettség és a felhasználás
A komposzt érettségének három szintje van: a friss komposzt, az érett komposzt, valamint komposztföld.
A friss komposzt nagyjából 3 hónap alatt jön létre. Ekkor még sok hulladék felismerhető a komposztban. Ugyanakkor így is fel tudjuk már használni olyan növényekhez, amelyek sok tápanyagot igényelnek (például paradicsom, burgonya, vagy uborka), viszont az érzékenyebb növényeknek és palántáknak nem tesz jót a magas savtartalma miatt.
Az érett komposzt körülbelül 6-12 hónap bomlás után keletkezik. Sötét, majdnem fekete, illata hasonlít az erdő talajának illatára, és csak néhány hulladék ismerhető fel benne, például a tojáshéj. Ideális tápanyaghordozó minden növényhez, cserepes talajhoz, gyephez.
Megjegyzés: az érett komposzt rendkívül tápláló, ezért ne alkalmazzunk belőle túl sokat egyszerre. Oszlassuk el laposan, vékony réteget létrehozva a talajon.
A komposztföld a legkíméletesebb a talajhoz. Az érett komposztnál is hosszabb a bomlási ideje, így a termékenyítő képessége minden növény számára megfelelő.
Tavasszal, valamint nyáron a legideálisabb a trágyázás. Lazítsuk fel a talajt, majd adjunk hozzá nagyjából 2,5–3 liter komposztot négyzetméterenként!