…vagy akár nárcisszal, jácinttal, krókusszal és megannyi tavasszal nyíló gyönyörűséggel. Biztosan hallottatok már a virághagyma-lasagnéről, talán már ki is próbáltátok ezt a módszert: a virághagymák réteges ültetését jelenti egy edénybe. Én is ültettem már jó néhányat. Szeretnék egy kis segítséget és ötletet adni, hogy Ti is sikerrel járjatok!
A lasagnénk összetevői: valamilyen edény, amibe ültetünk, drénrétegként használható közeg, megfelelő lazaságú virágföld, jelölőcímke. Virághagymák és dekoráció, ízlés szerint.
A recept 🙂
Először is egy tévhitet szeretnék eloszlatni, hogy csak agyagcserépbe lehet ültetni. Igazából bármibe lehet ültetni, műanyag, fém-, mázas edények, a lényeg, hogy kellőképpen mély legyen. Legalább 30 cm mély edény ajánlott, ebbe 2-3 réteggel lehet számolni, a virághagymától függően. Az igazán látványos, többrétegű virághagyma-kombinációkat célszerűbb mélyebb edénybe ültetni. Egy nagyon kicsi edény gyorsan átfagy, nagyon könnyen károsodnak a beleültetett hagymák, és elmarad a tavaszi virágpompa.
Használjunk drénréteget! Nagyon érzékenyek a hagymák a pangó vízre. Ott különösen fontos figyelni a drénréteg minőségére és vastagságára, ahol olyan edénybe ültetünk, aminek nincs kilyukasztva az alja. Itt elengedhetetlen a megfelelő vastagságú drénréteg, érdemes apró kavicsot vagy agyaggolyó-granulátumot használni homok helyett.
Válasszunk laza, könnyű szerkezetű virágföldet, a cserépmérettől függően töltsünk földet az edénybe!
Következhet az első réteg virághagyma. Mindig a legkésőbb virágzó hagyma kerüljön alulra, ilyen például a tulipán vagy a különböző Alliumok (díszhagymák). Takarjuk be virágfölddel. Következhet a második réteg hagyma és így tovább. Az utolsó réteg hagymák a legkorábban virágzók, téltemetők: krókusz, hóvirág, ezeket is takarjuk földdel.
Amit én mindig elfelejtek, az a jelölő, a tasakokat általában elrakom, hogy tudjam mit ültettem. Sok ilyen cserép készítésekor érdemes mindegyiket külön felcímkézni, hogy később tudjuk, melyikbe mi került.
Érdemes homokkal megszórni a tetejét, hogy kihajtás után az eső ne verje fel a földet a növényekre. Díszíthetjük a cserepet különböző ágakkal, csipkebogyóval, tobozzal, hogy ne az üres földet lássuk tavaszig. Ne felejtsük el kiszedni a dekorációt kora tavasszal, helyet adva ezzel az első kis tavaszi hírnököknek! De akár néhány árvácskát vagy egyéb télen díszítő lágyszárú növényt is ültethetünk a hagymások fölé, persze lazán, hogy legyen helyük majd tavasszal.
Sőt, ha valaki igazán hosszan díszítő kompozícióban gondolkodik, magot is vethet a tetejére, például egynyári violának a magját. Szerintem igazán különleges és szép megoldás például pipacs- vagy mákmagot vetni. Az őszi mákot is ilyenkor kell vetni, hogy virágot és termést hozzon tavasszal.
Amire érdemes figyelni!
Sok csapadék ne érje a hagymákat, könnyen rothadásnak indulnak. Ezért védettebb helyre kerüljenek, teraszra, fal mellé, fák vagy bokrok alá! Tavasszal, amikor kibújnak, és nincs csapadék, muszáj locsolni aztán.
Szeptember végétől december elejéig, néha még tovább is engedi a természet, bátran ültethetjük! Fontos, hogy a virághagymák megkapják a következő évi virágzáshoz szükséges hideget, ne kerüljenek be fűtött helyre!
Általában egy szezonra készítjük ezeket az összeültetéseket, ha valaki tovább is szeretné megtartani, elengedhetetlen a tápanyagot pótolni. Keverhetünk ültetéskor például komposztot a földbe, de nagyon nézzük át, rostáljuk át, mert a komposztban lévő pajorok igen nagy kárt tudnak okozni. Tavasszal használhatunk jó minőségű folyékony tápoldatot is, amíg vissza nem húzódik a növényünk a hagymába.
Két-három év után nem érdemes továbbra is megtartani a kompozíciót, kikerülhetnek a hagymák a kertbe! Mi pedig kísérletezhetünk újabb hagymásokból álló új receptúrával. Ültetésre fel!