A növényi szervezetek egészséges fejlődése elképzelhetetlen megfelelő mennyiségű tápanyag nélkül; nem lehetnek kivételek a kertünk, virágcserepeink, ágyásaink lakói sem. Az alábbiakban összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a növényi tápanyagokkal és trágyákkal kapcsolatban.
Gyakran felvetődik a kérdés, miért van szükség tápanyagpótlásra és trágyára, ha a virágföld és a talaj természetes módon tartalmaz nitrogént, foszfátot, káliumot, magnéziumot, kalciumot… Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a növények élő szervezetek, amelyek képesek kivonni a talajból a szárak, levelek és virágok képzéséhez szükséges anyagokat. Noha a természet gondoskodik a tápanyagok visszajutásáról – a levélhullás és a növény elpusztulása által –, mi inkább a trágyázás más módszereit alkalmazzuk!
Ha nem gondoskodunk a növényeink számára szükséges tápanyagok kijuttatásáról, levélsápadást, kiálló, sárga ereket, és lassú növekedést tapasztalunk. Szerencsére a trágyázásnak köszönhetően megelőzhetjük ezeket, sőt, ellenállóbbá tehetjük a növényeinket a különböző megbetegedésekkel szemben.
Nem szabad megfeledkezni a trágyázás megfelelő egyensúlyáról sem! A növényi szervezetek némileg hasonlóképpen működnek, mint az emberi test: az optimális állapot fenntartása csak abban az esetben lehetséges, ha a táplálás változatos, illetve tartalmazza az összes létszükségletű tápanyagot. Egy-egy tápanyag hiánya a növények esetében is látható jeleket szül.
Ezek a legfontosabb tápanyagok
A növények nem élhetnek nitrogén, hidrogén és széndioxid nélkül, amelyeket a talajban lévő nedvességből, illetve a levegőből vesznek fel, ezek mellett nélkülözhetetlenek számukra a különböző ásványi anyagok is.
A legfontosabb növényi tápanyag a nitrogén, ami nélkül elképzelhetetlen a növények növekedése, hiszen a hajtás és a levélnövekedés fontos tényezője. Ez az anyag a klorofill legfőbb alkotórésze, ami a növények jellemző zöld színét adja. Mivel a nitrogén könnyedén kimosódik a talajból, gyakran nitrogénhiány léphet fel: ilyenkor a régebbi levelek sárgulni kezdenek, a szárak satnyává válnak.
Fontos tápanyagként kell tekinteni a foszforra is, amely főként a gyökérzet növekedését segíti elő. Noha a jelentősége megkérdőjelezhetetlen, sokkal kisebb mennyiségre van szükség belőle, mint nitrogénból. A foszforhiány a gyökérzet alulműködését vonja maga után, aminek látható jele lehet a levélzet kékes elszíneződése.
A kén több növényi fehérje alkotórésze, illetve a klorofillépítésben is fontos szerepet játszik. A növényeknek nagy mennyiségben van szükségük erre az anyagra; a hiánya jellemzően sárgulást okoz.
Természetesen sok más fontos tápanyagot is említeni kell. A foszfát a virágképzésben és gyümölcshozásban segíti a növényt, de a gyökérfejlődéshez is elengedhetetlen. A magnézium a klorofillképződés fontos támogatója. A kalcium a növényi szövetek állapotát javítja. A kálium javítja a növény ellenállóképességét, emellett pedig jobb ízt biztosít a gyümölcsöknek és zöldségeknek.
A szerves trágya előnyei:
- hosszan hat, hosszan tárolódik el a talajban,
- élővé teszi a talajt, segíti a humuszképződést,
- fontos szerepet játszik a talaj vízháztartásában, jobban tartják a vizet a szerves trágyával dúsított talajok,
- tápanyagot szolgáltat nemcsak a növénynek, hanem a talajban lakó mikroorganizmusoknak is,
- a fő tápelemek (nitrogén, foszfor, kálium) mellett rengeteg egyéb vitamint, hatóanyagot, mikro- és mezoelemet tartalmaz.
Hátrányai:
- lassabban kezd el hatni, a talaj hőmérsékletétől függ, hogy milyen gyorsan.
A műtrágya előnyei:
- a tápanyaghiány gyors pótlására alkalmas,
- célzottan lehet az egyes tápanyagokat pótolni,
- egyszerűen adagolható,
- olcsó rövidebb távon,
- hosszan eltartható.
Hátrányai:
- a gyors hatóidő miatt könnyen túladagolható,
- károsítja a talajéletet,
- rövid ideig hat, gyakrabban kell pótolni,
- egyoldalú a tápanyag-utánpótlás,
- hosszan tartó alkalmazása során elszegényedik a talajélet, leépül a talaj humusztartalma.
Amit a trágyázás kapcsán még érdemes tudni
Nagyon fontos szabály, hogy csakis a növekedési szakaszban trágyázzunk! Ha nem tartjuk be ezt a szabályt és az őszi időszakban tápanyagokat juttatunk ki, az évelők, gyümölcstermők és zöldségek új hajtásokat hoznak, amelyek a fagyok beálltával károsodnak, így terhelve a növényt.
A gyep esetében érdemes tavaszi indítótrágyát alkalmazni. A füvesítést segítő tápok hatására a fű hamar regenerálódik a téli időszak után, gyors növekedésnek indul. A szerves tápanyagok lassan, fokozatosan szabadulnak fel, gyengéden fejtik ki hatásukat, túladagolástól, égéstől nem kell tartani.
Muskátli- és balkonnövénytáp használatával a tápanyag folyamatosan a növény rendelkezésére áll a hatástartam végéig, ezért stresszmentes növekedés és egészséges fejlődés biztosítható a muskátli és a ládákban lévő virágzó növények számára.
A szerves trágyák növényi és állati alapú összetevőket tartalmazó készítmények. A lassú természetes folyamat által érlelt trágyák esetében a szerves anyagokból olyan tápanyag válik, ami hasznos a növények számára. Ezek a készítmények elsősorban tengeri madarak és haszonállatok ürülékéből, illetve növényi hulladékokból készülnek.
Végezetül meg kell említeni az öko-bio készítményeket is, amelyek kizárólag természetes összetevők felhasználásával készülnek, így gondoskodnak a biztonságos alkalmazásról.
