Szeretnél saját termesztésű, zamatos paradicsomot, paprikát vagy más zöldséget szüretelni a kertedből? A palántázás segítségével már a tavaszi kerti munkák kezdete előtt hozzáláthatsz a növényneveléshez, akár egy napfényes ablakpárkányon is. A palántanevelés során azonban nem mindegy, mikor veted el a magokat, milyen földet használsz, és hogyan gondoskodsz a fejlődő növényekről. Összegyűjtöttük a palántázás fontos lépéseit, a magvetéstől egészen a szabadföldi kiültetésig!
Palánta az ablakpárkányon
Már februárban elkezdhetjük a magvetést, hogy erős, fejlett palántáink legyenek tavaszra, de még áprilisban sem késő nekikezdeni az ültetésnek. A palántaneveléshez kiültethető edény is választható, amelyből a növényt nem kell kiemelni az ültetés során. Vásárlás előtt ellenőrizzük az edény anyagát, felhasználási feltételeit és a gyártó hulladékkezelésre vonatkozó útmutatóját.
Milyen ültetőközegben és hol érdemes palántázni?
Ha megfelelő közeget és edényt választottunk, és jó minőségű vetőmagot használunk, akkor szinte az összes zöldségnövényt sikeresen nevelhetjük palántáról. A legjobb a keleti, déli tájolású ablakba rakni a tálcákat, cserepeket, de sosem közvetlenül a radiátor fölé.
A sok melegtől a közeg hamar kiszárad. A túl kevés fénytől viszont megnyúlnak a palántáink, legyengülnek, fogékonyak lesznek a különböző betegségekre. A folyamatos, és lassú fejlődés az optimális.
Mit és mikor vetünk?
Nem minden zöldségféle egyforma idő alatt csírázik. A vetőmag csomagolásának a hátoldalán mindig szerepel a csírázási idő, hogy milyen mélyre vessük azt, és mikor. Paprikát, padlizsánt vagy chilit már februárban vethetünk, viszont paradicsomot, cukkinit vagy tököt csak április elején, közepén lehet vetni.
Azokat a zöldségnövényeket, amelyeknek a föld alatti részét fogyasztjuk, pl. répa, cékla, szabad földön, helybevetéssel termesztjük.
Fényen és sötétben csírázó palánták
Fényen csírázók pl. a paradicsom, a fejes saláta vagy a répa. Ezeknek kis méretű, könnyű magjaik vannak, amelyek viszonylag kevés tápanyagot raktároznak. Napfény szükséges a csírázásukhoz, ezért elegendő a föld tetejére vetni, és finoman odanyomkodni őket a közeghez. Mivel nem takarjuk földdel a magokat, könnyen kiszáradhatnak, érdemes miniüvegházban csíráztatni, illetve nevelni a palántákat, de takarhatjuk fóliával is azokat.
A nagyobb méretű, nehezebb magok általában sötétben csíráznak, mint a tök, a padlizsán, az uborka vagy a cukkini. Több tápanyagot képesek ezek a magok raktározni, van elég erejük áttörni a földréteget, ezért kétszer olyan mélyre vessük ezeket a magokat, mint amilyen méretűek!
Milyen palántaföldet érdemes használni?
Mindig figyeljünk arra, hogy ne virágföldet, hanem palántaföldet használjunk a magvetéshez! A palántaföld nagyon könnyű szerkezetű, tápanyagban szegény keverék. A növény gyökerei a tápanyagban gazdag részt keresik a talajban. Ha nem talál elegendő tápanyagot, több gyökér fejlesztésére kényszeríthetjük a növényt, így gyorsan erős, fejlett gyökérzetet érhetünk el.
Mire figyeljünk a vetésnél?
A közeg teteje a magvetéshez legyen teljesen sima, és egy finom vízsugárral locsoljuk be! Ha vetés után locsoljuk be a közeget, könnyen kimosódhatnak a magok. Ahhoz, hogy elegendő helyük legyen a csíranövényeknek, 1-2 cm-es távolságban vessük a magokat! Egyesével álló zöldségnövényeket, mint pl. mángold, cukkini vagy paradicsom, a legjobb közvetlenül kis cserépbe vetni. Finoman nyomkodjuk le a földet, hogy az a magok körül ne maradjon levegős!
Mire a jó a melegágy?
Sokféle zöldséget termeszthetünk benne sikerrel, pl. salátát, mángoldot vagy babot. A jó talajelőkészítés nagyon fontos. A fellazított talajba keverjünk komposztot, és alaposan dolgozzuk be azt! Ha a talaj hőmérséklete a melegágyban elérte a 8°C-ot, már vethetünk bele, pl. spenótot is. Figyelni kell rá, hogy öntözéskor a szobahőmérsékletű vízzel csak a földet locsoljuk, ne érje a növényeket a víz!
A melegágy meghosszabbítja a tenyészidőszakot
A melegágynak rengeteg előnye van: korábban vethetünk bele, így korábban is betakarítható, sőt a betakarítási idő is kitolható akár a fagyokig, télen is termeszthetünk benne pl. téli salátát.
A hőmérséklet magasabb benne, így védve vannak a növények a korai fagyoktól. A csigák kártételét is megakadályozhatja. Továbbá: jól meg tud erősödni a növényünk, így sokkal robusztusabb, ellenállóbb lesz. Az erőteljesen növő fajták korábban betakaríthatók, és nagyobb termésmennyiséget produkálnak kis területen. Magának a melegágynak sem szükséges nagy terület, egy kisebb kertben is tökéletesen használható.
Milyen hőmérséklet szükséges a palántázáshoz?
A melegágyak kis üvegházként működnek. Napos vagy félárnyékos, déli fekvésbe telepítsük! Legalább 30 cm magas legyen, hogy a növények kényelmesen elférjenek. A hőmérséklet 22-25°C között ideális. Fagyos éjszakákra takarhatjuk filccel, buborékos fóliával, vagy szalmával is. Érdemes automata módon szabályozni az ablakok nyitását, hogy magasabb hőmérsékletnél kinyíljanak. A beáramló friss levegő erősíti a növényt, és megakadályozza a magas hőmérséklet okozta károk kialakulását.
Délután viszont már érdemes becsukni, hogy a meleg éjszakára is bent maradjon.
Gyakori kérdések a palántázásról
- Mikor érdemes elkezdeni a palántanevelést?
A palántanevelést a növényfajtól függően általában február és április között érdemes elkezdeni. A paprika és a chili korábban, míg a paradicsom, az uborka és a cukkini jellemzően később vethető, a tervezett kiültetési időponthoz igazodva. - Hogyan történik a palántanevelés lakásban?
A palántanevelés lakásban világos, megfelelő hőmérsékletű helyen, palántafölddel és vízelvezető nyílásokkal ellátott edényekben végezhető. A sikeres fejlődéshez elegendő fényre, egyenletes, de nem túlzott nedvességre és rendszeres ellenőrzésre van szükség. - Mikor kell pikírozni a palántákat?
A palántákat általában az első egy-két valódi levél megjelenése után érdemes pikírozni, ha közös vetőtálcában túl sűrűn fejlődnek. A tűzdelés során óvatosan ültessük át őket külön edényekbe, ügyelve a gyökérzet megóvására. - Mikor lehet kiültetni a paradicsom- és paprikapalántákat?
A paradicsom- és paprikapalántákat általában a tavaszi fagyveszély elmúltával, Magyarországon gyakran május közepétől lehet szabadföldbe ültetni. A kiültetés előtt ellenőrizzük a talaj hőmérsékletét, az időjárás-előrejelzést és a palánták fejlettségét! - Miért nyúlnak meg a palánták, és mit tehetünk ellene?
A palánták megnyúlását gyakran a fényhiány és a túl magas hőmérséklet együttes hatása okozza. Helyezzük őket világosabb helyre, biztosítsunk a növényfajnak megfelelő hőmérsékletet, és szükség esetén gondoskodjunk kiegészítő növényvilágításról!
Legújabb bejegyzések
