Mindannyian tapasztaljuk, hogy a nyarak egyre forróbbak és szárazabbak; a vízhiány következtében a növényeink elvesztik üde színüket és fogékonyabbá válnak a betegségekre. Ilyen időjárási körülmények közepette a kertünk gondozása elképzelhetetlen megfelelő vízpótlás nélkül.
Érdemes tudni, hogy a hóolvadás, az eső és a locsolás által a talajra kerülő csapadék rövid idő alatt növényeink gyökérzónája alá kerülhet; különösen igaz ez a pázsitfélék és a kisebb gyökérzettel rendelkező növények esetében. Ráadásul a kipárolgás is vízveszteséget okoz; a talaj pórusain keresztül a nedvesség felfelé távozik – minél magasabb a hőmérséklet, annál gyorsabban. Sőt, a növények vízfelvétele is meghatározó; a gyökérzetükön keresztül nedvességet vesznek fel a talajból, amit a leveleiken keresztül párologtatnak el.
Ez alapján látható, hogy a növényeinknek rendszeres, de nem túlzottan gyakori vízpótlásra van szükségük. Nagyon fontos kiemelni, hogy a túlzottan gyakori öntözéssel kiszorítjuk a talaj rétegeiből a növényeink számára nélkülözhetetlen oxigént, így a leveleik megsárgulnak és lehullanak, a hajtásaik pedig elhalnak.
Az öntözés elsődleges célja, hogy megfelelő gyakorisággal megfelelő mennyiségű nedvességet juttassunk a gyökérzónába. Ehhez kell megtalálnunk a tökéletes megoldást.
A nyári öntözés alapszabályai
Noha Magyarország éghajlatának megfelelően: a május és augusztus közötti hónapokban hullik a legtöbb csapadék, a magas hőmérséklet által okozott kipárolgás miatt a növényeinknek ebben az időszakban van leginkább szükségük csapadékpótlásra.
Soha ne a legnagyobb hőségben öntözzünk! A déli órákban a magas hőmérséklet miatt rendkívül magas a kipárolgás, ennek köszönhetően a kijuttatott víz jelentős hányada azonnal elvész. Arról se feledkezzünk meg, hogy a hirtelen lehűtés egyes növények számára stresszhatást okoz, ezért esőztetővel csak a reggeli órákban locsoljunk. Az öntözést időzítsük inkább a kora reggeli vagy az esti órákra.
Figyeljünk a megfelelő rendszerességre! Ahogyan már említettük, a túl gyakori öntözés növénybetegségek forrása lehet, ezért fogadjuk meg a legalapvetőbb kertészeti tanácsokat! Noha a pázsitot vízigényes növényként tartjuk számon, ne öntözzük napi rendszerességgel; a túl gyakori vízpótlás kedvez a gyommagvak csírázásának, ami hosszútávon a zöldfelület összetételének megváltozását eredményezheti. Helyesebben járunk el, ha négynaponta nagyobb mennyiségű nedvességet juttatunk ki a gyepre.
Hasonló ajánlás fogalmazható meg a vízigényes növényekkel, a gyümölcsfákkal és rózsaágyásokkal kapcsolatban is. Csapadék nélküli időszakban heti egy vagy két alkalommal érdemes öntöznünk, amely során árasztást végzünk. A nagy mennyiségű víz kijuttatása időigényes lehet, ezért érdemes az igényeinknek megfelelő tömlőkocsit vagy tömlőtartót, illetve tömlőkészletet beszerezni!
Ne feledkezzünk meg a tűző napra kihelyezett balkonnövényekről sem, különösen abban az esetben, ha termést hoznak! Az erkélyeken nevelt paradicsomnak és paprikának különösen nagy mennyiségű vízre van szüksége ahhoz, hogy nevelni tudja a terméseit. Minden második vagy harmadik napon jelentős mennyiségű vizet kell juttatnunk a gyökérzónájukba.
Ha utazás vagy távollét miatt több napon keresztül nem tudunk gondoskodni a növényeink öntézéséről, indulás előtt végezzünk alapos áztatást, a terasznövényeket pedig helyezzük naptól védett helyre. Néhány vízadagoló edény sokat segít rajtuk a legnagyobb kánikulában is. Ha rendszeresen tartózkodunk távol hosszabb ideig, érdemes megfontolni egy csepegtetőrendszer vagy egy automata öntözőrendszer kiépítésének lehetőségét.


