Először Claus Dalbynál, a dán kertésznél láttam hasonló megoldást, ami aztán futótűzként terjedt az amarilliszt kedvelők körében. Pár éve a mi ünnepi asztalunkat is díszítette egy ilyen tüzesen lebegő csoda. Fogadjátok szeretettel ezt a verziót! 😊
Az asztalra erősített állványt díszítettem különböző ágakkal, galagonyával, égerrel és mocsári magyallal. Natúr, lebomló anyagból készült spárgával rögzítettem mindent.
Az amarillisz szára üreges, fejjel lefelé lógatva, ha vizet töltünk bele, olyan, mint egy kis váza. Napokig, hűvösebb otthonokban akár két hétig is díszít az asztal felett lógva. A vizet ne felejtsük el pótolni! Átlátszó ragasztóval a szár végét körbetekertem, hogy ne tudjon felpöndörödni a vége.
Kiegészíthetjük a díszünket tobozokkal, üveggömbökkel vagy számunkra egyéb kedves dísszel.
Sok örömet és boldog karácsonyt kívánok Nektek!