A szigetelőanyag kiválasztása során figyelmet kell fordítanunk az épület műszaki adottságaira, illetve a szigeteléssel szemben támasztott elvárásainkra. Egy elhibázott döntés „jobb esetben” a hőszigetelés hatékonyságának elmaradását okozza, rosszabb esetben a falszerkezet károsodását idézheti elő.
Jelen írásban a szálas szigetelőanyagokat mutatjuk be, amelyeket különböző kőzetek, üveg és salak olvadékából úgynevezett foszlatással állítják elő. Az így kapott szálakat különböző méretű lemezekké vagy filcekké formálják. Ha szálas hőszigetelő anyagok használatát tervezzük, mindenképpen érdemes megismerni a Knauf Insulation termékeit.
Univerzális megoldás: az üveggyapot
Elsőként az üveggyapot szigetelőanyagokat kell bemutatnunk, amelyek kvarchomok és üvegtörmelék keverékének olvadékából előállított szálakból készülnek. Többféle kiszerelésben érhetők el; a falak hőszigetelésének kiváló eszközei az üveggyapottáblák, a födémek esetében inkább gurítható tekercsbe rendezett anyagot használunk. Érdemes megemlíteni a kifújható készítményeket is, amelyek a nehezen elérhető helyeken jelentenek praktikus megoldást.
Az üveggyapot hővezetési tényezője: λ = 0.032-0.040 [W/mK] között alakul. Univerzális megoldásként említhetjük, hiszen gyakran alkalmazzuk födémek, tetők és homlokzatok hőszigetelésére, de kiváló hangszigetelő tulajdonságának köszönhetően belső válaszfalak esetében is nagyszerű választást jelent.
Az alacsony hővezetési tényező mellett számos előnyös tulajdonság említhető. Az üveggyapot kiváló szellőzést biztosít, így csökkentve a falpenész megjelenésének kockázatát. A1-es tűzvédelmi osztályba sorolható, így teljesen biztonságosan használható. Fontos megemlíteni azt is, hogy az üveggyapot – a szervetlen alapanyagainak köszönhetően – teljesen érdektelen a rovarok és a rágcsálók számára, így azok nem károsítják.
Táblás szigetelés: a kőzetgyapot
A szálas szigetelőanyagok között mindenképpen említést érdemel a természetes alapanyagú, főként bazaltból, illetve vulkanikus és üledékes kőzetek keverékének olvadékából készített kőzetgyapot. Elsősorban homlokzati hőszigetelőként tekintünk rá, de lépésálló tulajdonságának köszönhetően jó szolgálatot tesz padlószigetelés és lapostető-szigetelés esetében is.
A kőzetgyapot hővezetési tényezője típustól függően: λ = 0.036-0.038-0.040 [W/mK]. Látható, hogy ez az érték nagyrészt megegyezik az üveggyapot adottságaival.
A kőzetgyapot nagyszerűen tűri a hőmérsékletingadozást, anyaga nem éghető, az olvadáspontja 1000 °C feletti. Kiváló páraátbocsátó tulajdonsággal rendelkezik, emellett a hangszigetelési képessége is figyelemreméltó.
Szervesanyagból szálas szigetelés: a fagyapot
Noha a szálas szigetelőanyagokat elsősorban szervetlen olvadékból készített anyagként emlegetjük, a sorból nem hagyhatjuk ki a gyalulással előállított fagyapotot sem.
A hővezetési tényezője: λ = 0.070 [W/mK], ami némileg magasabb az üveg- és kőzetgyapot értékeitől, vagyis a fagyapot hőszigetelési képessége elmarad a másik két anyagétól. Ennek ellenére fontos hőszigetelőként szoktuk emlegetni, hiszen kiváló hőtároló és nedvességszabályzó képessége van, ráadásul hangszigetelési feladatokra is alkalmas. Jó szolgálatot tesz olyan esetekben, amikor a felületek festése és élképzése elengedhetetlen.


