A klímaváltozás nyomán egyre gyakoribbá válnak a heves esőzések és az árvizek, amelyek komoly veszélyt jelenthetnek a lakóépületekre. A megfelelően tervezett és kivitelezett vízelvezetési rendszer azonban nem csupán az épület élettartamát növeli meg, hanem a lakók biztonságát és kényelmét is szolgálja.
A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék esetén kulcsfontosságú, hogy az ingatlan területén gyorsan és hatékonyan vezessük el a vizet. Az úgynevezett dréncsövek alapvető szerepet játszanak ebben: mélyen a földben helyezkednek el, és lehetővé teszik a víz gyors és hatékony elvezetését a kritikus területekről, ezáltal megelőzve az esetleges károk kialakulását.
A kellően hatékony és hosszútávon működőképes vízelvezetést egy komplett rendszer beépítésével lehet garantálni. A rendszer védi az otthonunk épületszerkezetét, illetve segítséget jelent a beszivárgó víz által okozott károk megelőzésében.
A szivárgórendszer minden esetben hasznos
Érdemes kiemelni, hogy a megfelelően méretezett szivárgórendszer mellett kisebb teljesítményű vízszigetelés is elegendő védelmet biztosít. Nem mellesleg fontos tudni, hogy a földdel érintkező építményrészeken az építési károk 90%-a a falak átnedvesedésére vezethető vissza, ilyen módon a szivárgórendszer rendkívüli hasznossága aligha vitatható.
Fontos kiemelni azt is, hogy a dréncsőre nem szabad közvetlenül rátekerni a geotextíliát. A rothadásálló és gyökérálló geotextíliát a dréncsövet körülvevő, 8/16 mm átmérőjű, mosottkavics-ágy köré szükséges telepíteni, ilyen módon a talajból érkező apró szemcséket felfogja, a nedvességet azonban átereszti.
Adódik a kérdés, hogy milyen mélyre kell telepíteni a dréncsövet. A pince vízszintes szigetelési síkja alatt minimum 20 centiméterrel kell lennie a dréncső folyásfenekének. Az is rendkívül fontos, hogy a lejtése megfelelően kialakított legyen, minimum 0,5%-kos lejtést kell alkalmazni.
A dréncső átmérőjét elsősorban a csőrendszer hossza, a talajszerkezet és a nyugalmi vízszintek befolyásolják. Előzetes talajmechanikai vizsgálat alapján lehet méretezni a rendszert, a szükséges legkisebb csőátmérő: DN 100.
Figyeljünk a vezetékek tisztíthatóságára is! A szivárgóvezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy teljes hosszukban bármikor elvégezhessük a tisztítást! Ennek megfelelően: a csövek irányváltoztatási pontjain, oldalsó elágazásoknál, a magasponton és a mélyponton, illetve legnagyobb lépték szerint 50 méterenként aknát kell létrehozni. Az akna homokfogós változatát a csőrendszer legmélyebb pontjára kell elhelyezni. Minden más területen a homokfogó nélküli változatot lehet használni.
Amennyiben állandó talajvízzel küzdünk, a szivárgórendszer alkalmazása nem lehetséges. Ki kell emelni azt is, hogy az ereszcsatorna nem köthető be a szivárgó rendszerbe, erre a célra különálló, zárt KG-PVC csővezetéket kell kiépíteni.
A drénrendszereknél a csövekre nehezedő rétegvastagságot figyelembe kell venni, ugyanis a csőszerkezet összelapulhat vagy deformálódhat, amennyiben túl nagy a földtakarás által kifejtett nyomás. A cső épségének érdekében a földnyomás 1 méteres mélységben ne legyen magasabb 20 kN/m-nél!
Látható, hogy az épületek víz elleni védelme nemcsak a szerkezet épségét, hanem a benne élők egészségét és biztonságát is szolgálja. A dréncsövek megfelelő kiválasztása és fektetése bizonyos talajszerkezetek esetén elengedhetetlen az épületek hosszú távú védelmében.
